A baptista imaházban megtartott misén Kiss János hirdetett igét, aki elmondta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének olyan meghatározó eseménye, mely nemzetünk szabadságszeretetét és szabadság utáni vágyát jelképezi. A lelkipásztor emellett szólt a vallási szabadság fontosságáról is. – A márciusi események után hazánk új jelszó hatása alatt állt: egyenlőség, testvériség, szabadság. A vallási szabadság elválaszthatatlan tartozéka az emberi létnek és méltóságnak. Maga a szabadság eléggé tág fogalom, melyet egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen magyaráznak, értelmeznek ma is, a történelem során is oly sokféle módon gondolkoztak róla. Ha a szó szerinti meghatározást vesszük, egy idegen erőtől való függetlenséget jelent. Ilyen jelentésben beszélhetünk fizikai, szellemi, személyes, erkölcsi, jogi értelemben vett, alkotói vagy költői szabadságról. Spirituális filozófusok úgy vélekedtek, az emberi akarat eredménye. Napjainkban az emberi lét elemi szükséglete. Mást jelent a szabadság a hatalmat gyakorlónak, az elnyomónak és mást a rabságban szenvedőnek. A hatalmat magához ragadó egyén vagy népcsoport védi, akár erőszakkal is, számukra a szabadság azt jelenti, hogy uralkodjanak azokon, akik fenyegetik fennhatóságukat. Az elnyomottak minden erejüket megfeszítve azon munkálkodnak, hogy megdöntsék hatalmaskodóik uralmát. Aztán van egy másik nézőpont is: szabadság vagy szabadosság? Megállapíthatjuk, hogy élménytársadalomban élünk, felborultak az etikai határok, melyek igazából az embert védik, s az önzőség uralja a személyes kapcsolatokat. Az ember magát a világ trónjára emelte, úgy véli, kezében tarthatja az irányítást. Az Istentől elszakadt egyén nem tudja helyesen értelmezni a szabadság fogalmát, melyet a bűnbeesés során vesztettünk el, amikor az első emberpár a jó és rossz tudásának fájáról evett. A szívben keletkezett hiányt sokszor hamis dolgokkal próbáljuk betölteni, az élet öncélú felfogásával, de így soha nem jutunk el az igazi szabadságra – mondta Kiss János. A baptista lelkipásztor hangsúlyozta: a valódi szabadság a krisztusi szeretetben gyökerezik.

A megemlékezés – a Népligetben zajló munkálatok miatt – idén rendhagyó helyszínen, a Szent István téri Országzászlónál folytatódott. Ünnepi beszédében Muraközi István kiemelte: március 15-e az önvizsgálat napja. Városunk polgármestere Márai Sándort idézve kihangsúlyozta: az író és költő életútja éppoly fordulatos volt, mint a magyarság történelme. – Ha csak a kárpát-medencei létünket tekintjük végig – folytatta –, mindig voltak útbaigazító, irányt szabó egyéniségek, akik megmutatták, hogyan kell dolgozni, országot építeni, gyarapítani. Ha kellett, akkor kapával, vésővel vagy tollal, amikor kellett, akkor pedig fegyverrel. A munka és a harc pedig akkor eredményes, ha konkrét célok eléréséért zajlik. Március 15-e nem csupán a szabadsághősök ünnepnapja. Azáltal, hogy rájuk emlékezünk, meg kell találnunk azt az utat, ami együttes megoldások által vezet el a közös cél eléréséhez. 1848 Magyarországán a fiatal forradalmárok szerepe kimagasló volt, mint ahogy az is, hogy a magyaroknak egyedül kellett megküzdeniük a cári és osztrák birodalmakkal. A márciusi ifjak példát adtak nekünk, főleg a fiataloknak. A szabadságharc során Bem, Damjanich és a többi tábornok adta a tudást, a tapasztalatot, a fiatalok pedig a lendületet és az erőt. Bátran harcoltak egy jobb világért. Március 15-e akkor is és ma is az önvizsgálat napja. Megkérdezhetjük magunktól, érdemesek vagyunk-e arra, hogy ünnepeljük azokat a forradalmárokat. Válaszoljunk igennel és cselekedjünk is úgy, mint ők tették. ’48 üzenete: bátorság, kitartás, küzdelem, haza, összetartozás és igazság – állapította meg a polgármester. Ezekből a szavakból kell származtatnunk feladatainkat. Semmi mást ne vegyünk alapul, csak azt, hogy a ’48-asok is sokfélék voltak, sokféleképpen nézték a világot, számos különböző véleményt megfogalmaztak. A közös cél azonban mindvégig egy irányba vitte őket. 1867-ben megtörtént a kiegyezés. A reformkor és a szabadságharc vezetői közül sokan tevékenyen is részt vettek ebben. Mindvégig hittek a nemzetben, a magyarok érdekeit soha nem tették félre, mégis újra fontos nemzetközi tényezővé tették a hazát. Együtt el tudták érni, hogy diktatúra és diktátumok helyett a közös megegyezés útján haladjanak tovább nemzeteink. A közöttük mindig is meglévő véleménykülönbségnek nem rendelték alá a közös érdeket – mondta Muraközi István, aki szerint nemet kell mondanunk a diktátumokra és keményen dolgozni együtt, egymásért, fegyverek nélkül.

Az ünnepi alkalmon ezúttal is közreműködött az Ifjúsági Fúvószenekar Hegedűs Imre vezényletével.

Sz.M.