Elsőként Dr. Suba László az Állami Egészségügyi Ellátó Központ térségi igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Mint mondta, van mire visszatekintenünk! A trianoni döntést követően Bihar ezen részén nem maradt kórház és elődeink bölcs döntése alapján épülhetett egy nagyszerű, nagy területet ellátó intézmény.
Muraközi Zoltán külön köszöntötte a kórház jelenlévő volt vezetőit, Dr. Nagy Gábort, aki 16 évig irányította a kórházat és a 20 évig ápolási igazgatóként dolgozó Szemes Imrénét. Az intézmény főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, a Gróf Tisza István Kórház túlélt már világháborút, szocializmust, egészségügyi reformokat és pénzforrás hiányból adódó működési problémákat is. Azt mondta, a munkatársak odaadása, áldozatvállalása az, ami életben tartotta a kórházat. „Intézményünk egy igen komoly jövőképpel rendelkező kórház.” –mondta a főigazgató említést téve a hamarosan felépülő Bv. egészségügyi intézményről is. Kiemelte, a feladatok ellátásához mindig voltak megfelelő emberek, az intézményben dolgozók kiválóan, magas szakmai színvonalon végzik és végezték hivatásukat. A főigazgató végül Dr. Makó Istvánról, a kórház egykori sebész-főorvosáról is szólt: a főorvos tette a legtöbbet azért, hogy a kórház rendelő-intézetként működhessen, ezzel megalapozva az intézmény mai rendszerét.
A köszöntők után a Dr. Makó Istvánról elnevezett emlékérmet adták át az idei kitüntetettnek, Dr. Kóti Csabanák a Sebészeti Osztály osztályvezető-főorvosának. A kórházat 14 évig vezető sebész-főorvosról elnevezett érem átadásán lánya, Bánszki Jánosné Makó Emese is jelen volt. Elhangzott, Dr. Kóti Csaba 30 éve dolgozik a berettyóújfalui kórházban sebészként. Munkáját töretlen lelkesedéssel végzi. Betegeit nemcsak a kórházi keretek közt kíséri figyelemmel. A sebész főorvos igazi „feladathalmozó”, jelenleg a Hajdú-Bihar megyei Orvosi Kamara megyei alelnöke. Számtalan teendője mellett a Berettyóújfalui ILCO –Klubban is aktívan tevékenykedik. Példás családapa és férj.
A nap programja előadásokkal folytatódott, ahol elsőként a kórház névadójáról, a magyar miniszterelnökről, Tisza Istvánról Kiss László értekezett. A „Magyarország legmodernebb közkórháza” című építéstörténeti előadást Dr. Krajcárné Sándor Mária főmuzeológustól hallhatták. Az előadásból kiderült, a trianoni békediktátum következtében a csonka megyében maradt 189 ezer lakos kórház nélkül maradt. Ezért volt szükség arra, hogy az ideiglenesnek tekintett megyeszékhely, Berettyóújfalu felvállalja a kórház megépítését. A megvalósítás 1926-ban kezdődhetett meg, a kórházlétesítés folyamatát Fráter László székhely-építő alispán vezette. A kórház első épülete 1928-ban Csanak József tervei alapján készült, területén egy tüdőpavilon is épült. Az intézményhez tartozott egy gazdasági épület valamint egy ravatalozó is. A pavilon rendszerű kórház 1928. október 28-án nyílt meg, ahol belgyógyász kórtermek, szülészeti osztály, és társalgó részleg is helyet kapott. A kórház épületének belső díszítését a színes mozaikképeket, Haranghy Jenő készítette, melyekhez a csontüvegeket Németországból szállították. Az intézmény első igazgatója Dr. Böszörményi Nagy Géza volt, aki a fekvőbeteg ellátáson túl a térség központi szerepét szánta a kórháznak. A főmuzeológus a kórház első igazgatójának szavaival zárta előadását: „Intézményünk… nagy forgalmú, kitűnően működő, tetszetős külsejű és derűs hangulatú kórház…”
A délelőtt folyamán Dr. Bedő Tibor, a 85 éves szülészetről, Dr. Hamza Kinga sérvműtétekről, Gitye Ildikó valamint Hajdú Ágnes pedig a tüdőgondozói hálózatról tartott előadást. A kultúrház színháztermében gálaest zárta az ünnepi nap programját. Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő köszöntőjét azzal kezdte, 1965 óta ismeri a kórházat, ekkor lett tagja a sportkörnek, és azóta is kötődik az egészségügyi intézményhez. Beszédében az intézmény kilencven évének jelentősebb állomásait, mérföldköveit foglalta össze.
A 90-éves intézmény ünnepe Varga Feri és Balássy Betti koncertjével ért véget.
KHSz
